Az érettségiről általában: Magyarországon öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni, és az öt közül négy kötelezően előírt:

• -  Magyar nyelv és irodalom (nemzetiségi nyelvet tanító középiskolákban: nemzetiségi nyelv és irodalom)
• -  Matematika
• -  Történelem
• -  Idegen nyelv (nemzetiségi nyelvet tanító középiskolákban: magyar nyelv és irodalom)

Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező választhatja meg, ez lehet például a biológia (vagy kémia, fizika, földrajz stb.).

Azon tantárgyak közül lehet választani, amelyekből az iskola helyi tanterve szerinti kötelezettségeknek eleget tett a jelentkező. A tanterv szerinti tanulmányi kötelezettségeknek eleget lehet tenni osztályozóvizsgák letételével is. Az érettségire jelentkező diák azt is maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Középszintű felkészülés után is szabadon lehet emelt szintű vizsgára jelentkezni, és fordítva. Egy vizsgaidőszakban azonban egy vizsgatárgyból csak az egyik szinten lehet vizsgázni. Az emelt szint természetesen magasabb követelményeket támaszt, de a felsőoktatásba történő bekerüléshez több vizsgapontot lehet vele szerezni (ld. alább).

A jogszabály minden tantárgyból a következő érettségi vizsgafajtákra ad lehetőséget (egyelőre):

-  A rendes érettségi vizsga közvetlenül a középiskolai tanulmányok befejezésekor vagy utána, első alkalommal tett érettségi vizsga.

-  Az előrehozott érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok befejezése előtt, egy-egy vizsgatárgyból külön letett érettségi vizsga. A tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a 12. évfolyam előtt is letehető. Megkönnyítheti az utolsó évfolyamban teendő rendes érettségi vizsgát, ha a korábban befejeződő tantárgyból már az előző év(ek)ben levizsgázik valaki. Idegen nyelvekből, valamint média, vizuális kultúra tantárgyakból már akár 10. osztályban is lehet előrehozott vizsgára jelentkezni, ha korábban középiskola hátralevő tanéveiből osztályozóvizsgát tett a diák. A többi tantárgyból csak akkor tehető előrehozott érettségi vizsga, ha a tantárgy tanulása az előző tanévek valamelyikében már befejeződött. Ez általánosságban azt jelenti, hogy 11. évfolyamtól kezdve informatikából, földrajzból, kémiából és énekből lehet előrehozott érettségit tenni, fizikából és biológiából pedig a 12. osztály őszi vizsgaidőszakában.

-  A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szinten történő megismétlése. A középiskolai tanulmányok ideje alatt csak idegen nyelvekből és informatikából tehető szintemelő vizsga.

-  A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő, új vizsgatárgyból tett vizsga.

-  Az ismétlő érettségi vizsga a korábban már sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése egy vagy több tantárgyból, ami például a korábbi eredmények javítása érdekében válhat szükségessé.

-  A pótló érettségi vizsga a be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása.

-  A javító érettségi vizsga a sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

Érettségi vizsgaidőszakok

Évente két időszakban tehető érettségi vizsga.

A tavaszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat májusban, a szóbeli vizsgákat pedig júniusban tartják. A pontos időpontokat évről évre miniszteri rendelet szabja meg, amely a közoktatásért felelős minisztérium honlapján jelenik meg, aztán persze sokhelyütt megtalálható. Erre a vizsgaidőszakra az összes középiskolában és az Oktatási Hivatalban is lehet vizsgára jelentkezni február 15-ig. Ha középiskolás vagy, a tavaszi vizsgaidőszakban csak a saját iskoládban jelentkezhetsz érettségire, és középszinten a vizsgát is ott teszed le mindazon tantárgyakból, amelyeket az iskoládban tanítanak.

Az őszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat októberben, a szóbeli vizsgákat pedig novemberben tartják. A pontos időpontokat évről évre szintén miniszteri rendelet szabja meg. Az október-novemberi vizsgaidőszakra csak az Oktatási Hivatalban és egyes meghatározott iskolákban, az úgynevezett kijelölt középiskolákban lehet jelentkezni szeptember 5-ig.

Az érettségi vizsga szintjei

A középszintű érettségi vizsga lebonyolítását a középiskolák végzik, és a helyszínük is az iskola. Persze, minden iskola csak azokból a tantárgyakból szervez vizsgát, amelyet az intézményben tanítanak. Ha egy középiskolás diák olyan tárgyból szeretne érettségizni, amelyet saját iskolájában nem tanítanak, akkor az illető tárgyból időben le kell tenni minden tanévre vonatkozóan az osztályozó vizsgákat, így nyerhető el a jog arra, hogy érettségizhessen. Ha viszont valaki már elvégezte a középiskolát, akkor jelentkezhet érettségire bármely tantárgyból, amelyet Magyarországon valamelyik középiskolában tanítanak, függetlenül attól, hogy ő maga tanulta-e valaha iskolai keretek között a kérdéses tantárgyat.

     Szinte minden tantárgyból – biológiából is – írásbeli és szóbeli része van az érettségi vizsgának. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató központilag készül, a dolgozatok javítását azonban az iskola szaktanára végzi. A szóbeli vizsgákat az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt teszik le a diákok. A szóbeli vizsga tételeinek összeállítására vonatkozóan a jogszabály előírásai érvényesek, de a konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze. A vizsgák értékelését, pontozását a jogszabályban megadott szempontok alapján a vizsgabizottság tagjai, tehát a szaktanárok végzik.

Néhány tantárgy középszintű érettségi vizsgája állhat írásbeli és gyakorlati vizsgarészből, vagy csak írásbeli, illetve csak szóbeli/gyakorlati vizsgarészből.
 
Az emelt szintű érettségi vizsga úgynevezett külső vizsga, tehát a felkészítő iskolától és tanáraitól független. Az emelt szintű írásbeliket az iskolában vagy kijelölt külső helyszíneken kell írni, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban. Az írásbeli dolgozatokat olyan független értékelők javítják, akik a tanulót nem ismerik.

Az emelt szintű szóbeli vizsga tantárgyanként más-más időpontban, külön-külön, külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. A bizottságok tagjai nem tanítanak a vizsgázók iskolájában. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák időpontja minden vizsgaidőszakban megelőzi a középszintű szóbeli vizsgákat.

Az emelt szintű írásbeli és szóbeli vizsgák helyszínéről és időpontjáról mindenkit külön levélben tájékoztat a Kormányhivatal. Lehet, hogy a levél csak az utolsó előtti pillanatban érkezik, de - ha valóban szabályosan jelentkeztél - megérkezik. Telefonon vagy ímélben akkor érdemes a Kormányhivatalnál érdeklődni, ha az írásbeli vizsga előtt két héttel még nem kaptad meg a levelet. 

Az érettségi vizsga értékelése

Vizsgatárgyanként külön értékelnek. Az elégséges osztályzatnak két feltétele van: egyrészt el kell érni az összes pontszám 25%-át, másrészt az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen külön-külön is legalább 12%-os teljesítményt kell nyújtani.

A vizsgán elért pontszámot az elérhető összpontszám százalékában fejezik ki. Az érettségi bizonyítványba a százalékérték és az ennek alapján kiszámított osztályzat is belekerül. Hangsúlyozni kell, hogy emelt szinten az egyes osztályzatok ponthatárai (az elégséges kivételével) lényegesen alacsonyabbak, mint középszinten. 

JELENTKEZÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE, PONTSZÁMÍTÁS

A felsőoktatási intézménybe történő felvételhez két követelménynek kell teljesülnie:
    a) legalább egy emelt szintű érettségi vizsga (vagy egy diploma) - de ne feledjük, sok szakon két emelt szintű érettségit várnak el (ld. lentebb);
    b) el kell érni az adott szakra megállapított minimális pontszámot.         

    Két tantárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenniük például:      
    - az állatorvos-tudományi képzésre jelentkezőknek;
    - az orvostudományi egyetemek általános orvos, fogorvos és gyógyszerész szakjaira jelentkezőknek. 

A pontszámítás

A felvételhez szükséges pontokat a középiskolában szerzett év végi osztályzatokból és az érettségi vizsgák eredményeiből számítják, s ezek mellett még külön teljesítményekre további többletpontok szerezhetők. A művészeti és testnevelési területeken gyakorlati vizsga is van a jelentkezés elbírálására. Emellett egyes szakokon alkalmassági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy a jelentkező „alkalmas” vagy „nem alkalmas” az adott szakon való továbbtanulásra, a felvételi pontszámot ezek nem befolyásolják. Az orvos- és egészségtudományi képzési területen is pályaalkalmassági vizsgát szerveznek.

Ha nincs kedved végigolvasni a pontszámításról szóló alábbi ismertetést, a meglevő (és a majdani, becsült) teljesítményeid, továbbá egyéb, pontot érő jellemzőid alapján igénybe veheted a pontszámítási kalkulátort, amely a jelenleg érvényes szabályok szerint működik. [Kalkulátor] Röviden a lényege:

Tanulmányi pontok

Ezeket a középiskolai teljesítmények alapján számolják. A magyar nyelv és irodalom (a két tárgy osztályzatainak átlaga), matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy természettudományos tantárgy (biológia, kémia, fizika, földrajz, természettudomány, természetismeret) utolsó két év végi osztályzatait kell összegezni. A természettudományos tantárgyi pontok úgy is számolhatók, hogy két különböző tantárgyból külön-külön az utolsó tanév osztályzata összegződik. Öt tantárgyból két tanév végi ötös = 50 pont, s az eredményt kétszerezik, így maximálisan 100 pont szerezhető. 

Tantárgyanként eltérhet, hogy melyik a két utolsó tanév. Ha például a kémia tanulása 10. évfolyamon ért véget, akkor kémiából a 9. és 10. osztályos év végi osztályzatokat kell számításba venni. Ha valaki az utolsó egy vagy két tanévben csak fakultatív tantárgyként tanulta a "pontvivő" tantárgyat, akkor abból kell pontot számítani. A 12. évfolyamon a földrajz és a kémia tantárgy például sok iskolában nem szerepel az alapórák közt, hanem csak fakultáción választható. Akik két különböző természettudományos tantárgyból gyűjtik a "természettudományos pontot", azoknál mindkét tárgyból az utolsó tanév osztályzata számítható be.

Ehhez hozzá kell adni az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kerekítve (legfeljebb 100 pont). Így összesen tehát az évvégi pontok + érettségi pontok összesen 200 pontot érhetnek el, a középiskolai eredmények alapján

Az érettségi pontok

Ezeket a köznyelv "szerzett pontoknak" is nevezi. A felsőoktatási intézmények egyes szakjaira történő felvételhez meghatározott tantárgyakból kell érettségi vizsgát tenni. A Felsőoktatási tájékoztató c. online elérhető és nyomtatásban is megjelenő kiadványban, a www.felvi.hu oldalon, továbbá a felsőoktatási intézmények honlapján megtudható, hogy az egyes intézményekben, szakokon mely érettségi vizsgatárgyakból és milyen szintű vizsgákból számítják ki a jelentkezők érettségi pontjait. Ha több vizsgatárgy választható, akkor a vizsgatárgyak közül a két legjobban sikerült érettségi vizsga százalékos eredményét adják össze. Így maximálisan 200 érettségi pont érhető el. Legalább egy tantárgyból emelt szinten kell vizsgázni, de ezért már többletpontot is jár, ld alább.  Mindezekből tehát alapértelmezés szerint összesen eddig 400 pont érhető el

A  többletpontok

Többletpontok szerezhetőek bizonyos pluszteljesítményekért, illetve sajátosságokért. A többletpontokról áttekintő táblázatot találhatsz itt.

Tekintsük át gyorsan, mi mindennel lehet többletpontokat szerezni!

1. a) A többletpontok egy része minden intézményben egyformán kötelezően jár:

-  Az emelt szintű érettségiért 50 többletpontot adnak, ha legalább 45%-os teljesítményt ért el a pályázó. Ez a többletpont a kötelező emelt szintű érettségi vizsgára is jár, persze csak a szakra meghatározott érettségi tárgyakból.

Ha például állatorvos szakra jelentkezel, akkor a matematikából vagy történelemből letett emelt szintű vizsgáért ott nem kapsz többletpontot.

-  A középfokú (B2 típusú) nyelvvizsgáért 28 többletpont, felsőfokú (C1 típusú) nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. A nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 40 többletpont szerezhető. (Ha valaki idegen nyelvű képzésre jelentkezik, akkor a képzés nyelvéből letett nyelvvizsgáért és emelt szintű érettségiért nem jár többletpont.)

Tudni kell, hogy az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga középfokú nyelvvizsgának számít ugyan, de csak egyetlen címen lehet érte többletpontot kapni: vagy emelt szintű érettségi vizsgaként, vagy középfokú nyelvvizsgaként vehető figyelembe. A pontszámolást végző szoftver automatikusan a kedvezőbb alternatívát veszi figyelembe.

-  Hátrányos helyzetű jelentkezők a fentieken túl további többletpontokra jogosultak (úgynevezett előnyben részesítés). Az a jelentkező, akinek a felügyeletét ellátó szülője/szülei legfeljebb az iskola 8. osztályát végezte el, 25 pontot kap. A fogyatékossággal élő jelentkező 50 pontra jogosult. A gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező 50 pontra jogosult. Az előnyben részesítés részleteit ezen az oldalon találod meg.

1. b) A többletpontok néhány típusát képzési területenként eltérően veszik figyelembe:

-  A tanulmányi versenyek közül a legismertebb az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV). Az itt elért 1‒10. helyezésért a legtöbb képzési területen 100 többletpontot adnak, a 11‒20. helyezésért 50-et, a 21‒30. helyezésért pedig 25-öt, ha e tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni a megcélzott felsőoktatási intézménybe. (Megjegyzendő, hogy a versenyeredmény nem mentesít a vizsgakötelezettség alól: az OKTV győztesének is kell érettségiznie a kérdéses tárgyból a jelentkezéshez!) További, kevésbé ismert versenyeken elért eredmények beszámításáról ezen az oldalon tájékozódhatsz.

-  A szakmai tanulmányok, szakképesítés (OKJ-s bizonyítvány) alapján, továbbá kiemelkedő sportteljesítményért is többletpontok járnak.

Egy jelentkező összesen legfeljebb 100 többletpontot kaphat akkor is, ha a különböző jogcímeken összegyűjtött többletpontok összege ezt meghaladná.

Két tantárgyból letett (45%-osnál jobb eredményű) emelt szintű érettségi vizsgára például jár 100 többletpont. Ha ezen felül még középfokú nyelvvizsgád, vagy netán OKTV eredményed is van, akkor sem kaphatsz 100-nál több többletpontot.

A felvételi összpontszám számítása összesen háromféle módon történhet, attól függően, hogy a pályázó hová jelentkezik, és számára melyik a kedvezőbb:

1.   Tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok.
2.   Érettségi pontok kétszerese + többletpontok.

III.  Csak a felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén választható: a tanulmányi pontok kétszerese + többletpontok. Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén ez a pontszámítási mód nem választható.

A pontszámítást végző szoftver automatikusan a felvételiző számára kedvezőbb eredményt veszi figyelembe. 

A felsőoktatási intézménybe alapképzésre és osztatlan képzésre az nyerhet felvételt, akinek a pontszáma az emelt szintű érettségi vizsgá(k)ért, a nyelvvizsgá(k)ért (valamint a szakiránynak megfelelő egyes OKJ-képesítésekért) járó többletpontokkal együtt, de más többletpontok nélkül eléri a 280 pontot. Ez azonban csak a minimálisan rögzített elvárás, a legtöbb szakon ettől magasabb, esetenként jóval magasabb pontszámot kell elérni a felvételhez. 

Az egyes szakokról részleteket az évről-évre decemberben megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató c. kiadvány (a jelentkezési időszak előtt nyomtatványként megvásárolható, de online is elérhető), továbbá a felsőoktatási intézmények és az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján olvashatsz. 

Az érettségi vizsgáról, a felvételi jelentkezésekről és a továbbtanulásról egyéb ügyekben az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapjának egy másik oldalán tájékozódhatsz.

A 2021-es ponthatárok közül néhány:

• ELTE Bölcsészkar Történelem: 324
• GAMF Kecskemét gépészmérnök: 280 pont
• SZTE Szeged jogász: 433
• ELTE Bp jogász: 472 (fizetős: 352, levelező-fizetős: 302)
• SZTE Szeged orvos: 414
• SZTE Szeged mg mérnök: 280
• SZTE Szeged BTK-anglisztika: 321

 Forrás: mandics.hu